Havas Kertek, Elszorított Erek, Utolsó Percek (2005)

Fehér hó.
Havas kertemben állok.
Gondolkodom.
Valamire várok - talán a Megváltásra? -.

Elindulok.
Körbe-körbe járok.
Jeges szél fúj északról.
Egy gyászindulót dúdolok.

Madzag kezemben.
Csuklómra csomót kötök.
S csak húzom és húzom.
Ordítok, varjak röppennek fel.

Lüktető ütőér.
Gyöngyöző verejték.
Kifröccsenő, bugyborékoló vér.
Gyönyör, perverz kéj.

Vörös hó.
Havas kertemben haldoklóm.
Már nem gondolkodom.
Valakire várok – talán a Halálra? -.


A verset írta: Szabó Koppány (2005)